h1
     
       
sp
 

Szabad Zsidó Tanház

Előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében

 

A Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek jelenünk problémái, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.

 

2008. április 02. szerda, 18:00 óra

„Zsidóság: népiség?”

 

Schweitzer Gábor:
Zsidó disszimilációs törekvések Magyarországon a két világháború között címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról

 

 
   

Schweitzer Gábor jogász, jogtörténész
(Pécs, 1964. III. 22.)

Felsőfokú tanulmányok:
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Munkahely:
MTA Jogtudományi Intézet ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Válogatott bibliográfia: (2005-2007)
*A hazai cionizmus hőskorszaka. Avagy miért (nem) kellett Herzl a magyar zsidóknak? In: Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Szerk.: Varga László. Bp., Pannonica Kiadó – Habsburg Történeti Intézet, 2005. 156-166.

*A „zsidótörvények” a Közigazgatási Bíróság ítélkezési gyakorlatában. In: A holokauszt Magyarországon nemzetközi perspektívában. Szerk: Molnár Judit. Budapest, Balassi Kiadó, 2005. 164-175.

*A magyarországi zsidó történetírás önképe és fogadtatása 1945 előtt.
In: „Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket”. Tanulmányok a zsidó történetírásról. Szerk.: Schweitzer József – Gantner Brigitta Eszter – Schweitzer Gábor. Budapest, Universitas Kiadó – Judaica Alapítvány, 2005. 60-92.

*A virilizmus és a „zsidókérdés” az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében. In: Az antiszemitizmus alakváltozásai. Szerk.: Paksy Zoltán. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 2005. 59-105.


*Budapest, az ország vakbele. A magyar politikai közbeszéd történetéhez. In: Budapesti Könyvszemle. 2005/4. 328-335.

*Kritikus számvetés. Molnár Kálmán közjogász professzor ismeretlen előadása a zsidóüldözés koráról 1947-ben. In: Találkozások. Várszegi Asztrik hatvanadik születésnapjára. Szerk.: Sulyok Elemér – Varga Mátyás. Pannonhalma, 2006. 125 147. (Társszerző: Schweitzer József)

*Adalékok az Országos Rabbiképző Intézet 1914 előtti történetéhez. Iskolakultúra, 2007/2. 103-113.

*Konszolidáció vagy reakció? A Bethlen korszak fővárosi novellája (1924. évi XXVI. tc.) és az 1925. évi fővárosi törvényhatósági választások  In: Tanulmányok Budapest Múltjából XXXIII. 2006-2007. Szerk.: B. Varga Judit. Bp., Budapesti Történeti Múzeum, 2007. 137-183.

 

Időpont: 2008. április 02. szerda, 18:00 óra
Helyszín: Bálint Zsidó Közösségi Ház
Pontos cím: Budapest VI. ker., Révay u. 16.
Belépődíj egy alkalomra 600 Ft.
Hat alkalomra érvényes, kedvezményes bérlet 2600 Ft

 

Régebbi előadások

 

„Zsidóság: népiség?”

Konrád Miklós:
A zsidó asszimiláció Magyarországon: elméletek, identitások, értelmezések címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról.

 

 
   

Konrád Miklós történész
E-mail: konradm@t-online.hu
Született: Budapesten, 1967. január 17.

Munkahely:
MTA Történettudományi Intézet.

Tanulmányok:
Université Paris Sorbonne,
International Berkowits Music School

Publikációk – magyarul
A pesti zsidó nő mint allegória. A zsidó nő ábrázolása a századforduló magyar irodalmában. In: Café Bábel, 1997, 2. sz., 81-93.
Közjó és haszonles. A polgárosodás és a zsidók a XIX. Századi Magyarországon. In: Café Bábel, 1997, 4. sz., 83-98.
Zsidó jótékonyság és asszimiláció a századfordulón. In: Történelmi Szemle, XLIII. (2001), 3–4 sz., 257–285.
Az antiszemitizmus zsidó percepciója Magyarországon az első világháború előtt. In: Múlt és Jövő, XVI. (2005), 3. sz., 70-80.
A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón. In: Századok, 139. évf. (2005), 6. sz., 1335-1369.
Zsidók és kitért zsidók a dualizmus korában. A kitérés okai zsidó szemmel. In: Történelmi Szemle, XLIX (2007) 3. sz. 373-402.

 

"Zsidó filozófiai dillemák"

Tatár György:

Német idealizmus és zsidó sors - (Buber, Rosenzweig, Scholem, Soloveitchik, Leibowitz)


Isten fogalom Auswitz u
tán

 

 
   

Tatár György Született: Salgótarján, 1947. augusztus 17.

Munkahely:
Filozófiai Intézet, Általános Filozófia Tanszék, ELTE BTK Beosztás: egyetemi docens
Tanulmányok:
1966-1971 Eötvös Loránd Tudományegyetem (irodalom-történelem)
1965-1966 Babes-Bólyai Egyetem, Kolozsvár (irodalom)
Kandidátus: 1989
Habilitáció: 1997

Nyelvtudás:
Beszéd: német, angol, héber
Olvasás: német, angol, héber, francia, román

Korábbi munkahelyek:
1992- Filozófiai Intézet, ELTE BTK, Dr. Phil. Habil.
1984-1995 Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs (másodállású docens)
1987-1992 az MTA Filozófiai Intézete, tudományos főmunkatárs
1974-1987 Akadémiai Könyvkiadó, felelős szerkesztő (Filozófiai Írók Tára, történeti sorozatok, számtalan egyedi tudományos és népszerű kötet szerkesztése és kézirat-előkészítése)
1972-1974 Felsőoktatási és Pedagógiai Kutatóközpont, ELTE-ösztöndíj
1971-1972 Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete, tud. Segédmunkatárs

Ösztöndíjak:
1999-2002 Széchenyi Professzori Ösztöndíj
1996-1998 Jeruzsálem (The Jerusalem Fellows; 2 év)
1994-1995 Tel Aviv-i Egyetem (Soros Alapítvány; 1 év)
1992 Jeruzsálemi Héber Egyetem (Franz Rosenzweig Kutatóintézet; 6 hónap)
1991 Wissenschaftskolleg zu Berlin (két hét)
1990 DAAD-ösztöndíj, München (1 hónap)
1985 DAAD-ösztöndíj, Heidelberg (2 hónap)

Díjak:
2005 Scheiber Sándor-díj (NKÖM)
1990 Örley-díj (Az öröklét gyűrűje című könyvért)
1985 a Pergamon Press Maxwell Prize díja a The Gates of Hades című tanulmányért

 

„Hány zsidó vallás van ”


Heller Ágnes:
Mózes a modern szellemtörténetben – Freud, Mann, Hermann Cohen, Assmann, Szondi Lipót) címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról

 

 
   

Heller Ágnes
Született: Budapest, 1929. 05. 12.
MTA levelező tag: 1990
MTA rendes tag: 1995
Szakterület: filozófia
MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Foglakozás:
egyetemi tanár

Szervezeti tagságok:
Tudományetikai Bizottság
Filozófiai Bizottság
International Association of Philosophy
International Sociological Association
díszdoktor La Trobe University (Melbourne)
University Buenos Aires
San Marcos Egyetem (Lima)
European University (Firenze)

Díjak:
Lessing-díj (1981, Hamburg)
Széchenyi-díj (1995)
Hannah Arendt-díj (1996, Bréma)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004)
Europai Parlament Olasz Szekciója kitüntetése (2004)
Firenze város kitüntetése (2004)
Pro Scientia aranyérem (2005)
Sonning-díj (2006) Hermann Cohen-díj (2007) Vig Monika-díj (2007)
Mazsike Várhegyi György-díj (2007)

 

„Hány zsidó vallás van

 

Kelemen Katalin:

Vannak-e korlátok a reformzsidóságban?
címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról

Kelemen Katalin1951-ben született Budapesten, asszimiláns zsidó családban. Irodalom- és nyelvtanári pályafutás után
1992-ben részt vett a Szim Salom, a háború utáni első magyarországi reform zsidó közösség megalapításában.
1998-ban a londoni Leo Baeck College-ben avatták rabbivá, azóta a Szim Salom Progressziv Zsidó Hitközség vallási vezetője.
A holocaust túlélők második generációs tagjaként azt tartja feladatának, hogy a liberális judaizmus szellemében segítse mindazok útját, akik a zsidóság nyitott, örömteli megélésére vágynak.

Publikációk:
„Íme, a tűz és a fa, de hol van a bárány az égőáldozatra” – Ros Hásáná-i gondolatok Szombat, 1997. 8.
Lehet-e imádkozni Auschwitz után? Diszkrimináció és üldöztetés: hatások és következmények Kút konferencia – Budapest 2000. (Szerk: Bárdos Katalin és Kardos Péter)
Sermon for Shábbát-Zakhor European Judaism A Journal for the New Europe 00/2
A liberális judaizmus álláspontja a nők szerepéről a zsidóságban
A zsidó nő – Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Budapest, 2002.

Hány zsidó vallás van?”

 

Balázs Gábor :

Neo- és modern ortodoxia
címmel tartott előadást és utána beszélgetést a témáról.

 

 
 
 

Balázs Gábor, PhD. Születési év: 1970

Szakterület:
Középkori zsidó és skolasztikus filozófia története, Etika és politikai filozófia, Modern zsidó identitás elméletek

Tanulmányok:
1999-2003 Bar Ilan Egyetem, Izrael, PhD. Tézis: A természetjog Aquinói Szent Tamás és William Ockham gondolkodásában
1996-1998 Bar Ilan Egyetem, Izrael, M.A. és PhD. kurzusok
1992-1995 Bar Ilan Egyetem, Izrael, B.A. Zsidó filozófia és összehasonlító irodalomtörténet

Munka:
2007 Amerikai Alapítványi Iskola, igazgató
2007 Zsidó filozófia-oktatás, Szegedi Tudományegyetem, Filozófia Szak
2006-2007 Vallásoktatás, Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
2004-2007 Zsidó filozófia-oktatás, ELTE hebraisztika, folklór és filozófia szak
2004-2006 Pedagógiai igazgató, Pesti Súl Egyesület, informális oktatási központ
2003-2004 Zsidó filozófia-oktatás, Jerusalem College, Izrael
2001-2004 Filozófia és zsidó filozófia-oktatás, Bar Ilan Egyetem, Izrael
1999-2006 Felnőttoktatás Magyarországon zsidó vallásról, kultúráról és identitásról
1998-1999 Vallás és héber nyelvoktatás, Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
1995-1998 Zsidó filozófia és zsidó kultúra-oktatás, Sechter Institute és David Yellin College, Izrael

Díjak:
1998 Dékáni és elnöki díj, Bar Ilan Egyetem
1997 Rektori díj, Bar Ilan Egyetem
1993 Tanszéki díj, Filozófia és zsidó filozófia tanszék, Bar Ilan Egyetem

Nyelvtudás:
héber, angol, latin

 

"Hány zsidó vallás van"


Schőner Alfréd: Lesz-e neológia a 21. században? címmel tartott előadást és utána beszélgetést a témáról.

Schőner Alfréd
Születési hely, év, hó, nap: Nyíregyháza, 1948.10.12.
Jelenlegi munkahely: Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Beosztása: rektor
Legmagasabb iskolai végzettség (egyetem, szak, kar, kelte): ELTE, Bölcsészettudományi Kar, művészettörténet szak, Bp., 1981.11.03.
ELTE, Bölcsészettudományi Kar, könyvtár szak, Bp., 1977.08.30.
Országos Rabbiképző Intézet, rabbiképző szak, Bp., 1974.01.13. Szakképzettség: rabbi, könyvtáros, művészettörténész
Egyházi és tudományos fokozatok:
rabbi, Bp. 1974. 01.13.
főrabbi, Bp. 1985.09.01
bölcsészettudomány doktora, Bp.,1983.06.11. művészettörténet tudományi habilitáció (Dr.habil), Bp., 1997.12.19.
egyetemi tanár, Bp., 1998.05.19
Eddigi munkahelyei, beosztásai: 1974-1976.
Szegedi Zsidó Hitközség, rabbi 1977-1985.
BIH Budai Körzet, rabbi 1985-1990.
BIH Dohány utcai (VII. Belső Körzet), főrabbi 1991-1996. Michlelet Levinszky Tanárképző Főiskola, tanár (Tel Aviv) 1991-1996. Haifa Egyetem, Művészettörténet Tanszék, tanár 1993-1996. 
Schechter Institute of Jewish Studies (Rabbiképző Egyetem – Jeruzsálem), tanár 1996-1998. 
ORKI Pedagógium, főigazgató 1998-2002. 
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, rektor 2002-2006 Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, rektor

"Hány zsidó vallás van"

Schweitzer József előadása: Hány zsidó vallás van?odoxia,

neológia címmel tartott előadást

 

  Schweitzer_Jozsef
   

„…Schweizer József 1922. október 13-án született Veszprémben. Csecsemő volt, amikor elveszítette édesanyját: apja soha nem nősült újra. Rabbi nagypapája zsidó tudományokra és héber nyelvre tanította, jogász apja - lelkes híve az 1848-as szabadságharcnak - a magyar történelem és irodalom nagyjaival ismertette meg. A család közben Budapestre költözött, az elemi iskolát már a fővárosban kezdte. 1940-ben érettségizett, majd jelentkezett a rabbiképzőbe. A rabbiképzősök - bár a hatóságok ezt nem minden esetben tartották be - korábban felmentést kaptak a munkaszolgálat alól.
A nyilas hatalomátvétel után már nem volt menekvés. Schweizer József bujkálni próbált, de elfogták, és a "gyűjtőhelyként" működő Dohány utcai zsinagógába vitték. Onnan egy munkaszolgálatos századdal a Dunántúlra került. November végén több társával együtt engedélyt kért, hogy hazamenjen téli ruháért. A parancsnok rendes ember volt. Tudta, hogy nem fognak visszatérni, mégis elengedte őket. Nagynénjénél, egy "védett házban" keresett menedéket. A háború befejezése után rabbivá avatták. A fővárosból Pécsre költözött, ahol több mint harminc évig rabbiként teljesített szolgálatot. Lassan már annak is harminc éve, hogy Pécsről visszatelepült Budapestre. A rabbiképző vezetőjeként és országos főrabbiként ment nyugdíjba, több egyetem díszdoktorává választotta, Göncz Árpád és Mádl Ferenc köztársasági elnöktől is elismerést kapott. Amíg egészsége engedte, rabbiként is rendszeresen hódolt kedvenc sportjainak: teniszezett, úszott. És nagyokat sétált. Egy idő óta inkább csak hangversenyekre jár a feleségével, az olvasás mellett ez a legfőbb szórakozása….”

(Részletek a Rabbinak született – a 85 éves Schweizer József szerint nem szabad lebecsülni a szélsőjobboldali veszélyt című,  Czene Gábor által jegyzett beszélgetésből. Megjelent: a Népszabadság 2007. október 12-i számában)

 

tanhaz_lila

 

T émáink:
Hány zsidó vallás van?
Zsidó filozófiai dilemmák
Zsidóság és népiség
Zsidóság és erotika
Zsidó–nem-zsidó disputák
Egy város arcai: térfoglalás és térteremtés
Érték- és érdekképviselet
Zsidó irodalom
Zsidó demográfia
Pszichoanalízis – zsidó világnézet

A programot, terveink szerint, bibliatanulás, illetve filmmel és zenével kapcsolatos rendezvények egészítik majd ki.

 

A Sorozat főtámogatója:


The L.A. Pincus Fund for Jewish Education int he Diaspora

pincus_logo

Támogatók:


Balinthaz jmpoint_logo sofar_logo

  sp