Szabad Zsidó Tanház

Előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében

A Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek jelenünk problémái, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.

 
A SZABAD ZSIDÓ TANHÁZ KAPUIT ÚJRA MEGNYITOTTUK

Április 21. szerda, 18:00 óra
„Van-e zsidó jellem?”
Hernádi Miklós: Weininger Ottó önpusztító tévedése címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról


Április 28. szerda, 18:00 óra
„Se nő, se zsidó”
Gerő András: Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában, az előadó azonos című könyve alapján tart előadást és utána beszélgetést a témáról
 

KORÁBBI ELŐADÁSOK

2010. március 10. szerda, 18:00 óra
„Változatlanság a változásban”
Zima András: A két világháború közötti budapesti zsidó csoportok önképe a megváltozott kárpát-medencei határok függvényében címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról

2010. március 24. szerda, 18:00 óra
„A cedaka a zsidóság kultúrájában”
Haberman Zoltán: A zsidó szociális-közösségi gondolat címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról

Klein Rudolf: Zsinagógák, „zsidó építészet” Magyarországon címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról

 „Zsidó–nem-zsidó disputák" 

Tatár György: Az iszlám világ válsága címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról

Tatár György, Salgótarján, 1947. augusztus 17.

Munkahely:
Filozófiai Intézet, Általános Filozófia Tanszék, ELTE BTK 1088 Budapest. Múzeum krt. 4/i. Beosztás: egyetemi docens

Tanulmányok:  
1966-1971 Eötvös Loránd Tudományegyetem (irodalom-történelem)
1965-1966 Babes-Bólyai Egyetem, Kolozsvár (irodalom) Kandidátus: 1989, Habilitáció: 1997

Nyelvtudás:
Beszéd: német, angol, héber
Olvasás: német, angol, héber, francia, román

Korábbi munkahelyek:
1992- Filozófiai Intézet, ELTE BTK, Dr. Phil. Habil.
1984-1995  Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs (másodállású docens)
1987-1992 az MTA Filozófiai Intézete, tudományos főmunkatárs
1974-1987  Akadémiai Könyvkiadó, felelős szerkesztő Filozófiai Írók Tára, történeti sorozatok, számtalan egyedi tudományos és népszerű kötet szerkesztése és kézirat-előkészítése)
1972-1974   Felsőoktatási és Pedagógiai Kutatóközpont, ELTE-ösztöndíj
1971-1972  Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete, tud. Segédmunkatárs

Ösztöndíjak:
1999-2002   Széchenyi Professzori Ösztöndíj
1996-1998  Jeruzsálem (The Jerusalem Fellows; 2 év)
1994-1995  Tel Aviv-i Egyetem (Soros Alapítvány; 1 év)
1992  Jeruzsálemi Héber Egyetem (Franz Rosenzweig Kutatóintézet; 6 hónap)
1991 Wissenschaftskolleg zu Berlin (két hét)
1990  DAAD-ösztöndíj, München (1 hónap)
1985  DAAD-ösztöndíj, Heidelberg (2 hónap)

Díjak:  
2005 Scheiber Sándor-díj (NKÖM)
1990 Örley-díj (Az öröklét gyűrűje című könyvért)
1985 a Pergamon Press Maxwell Prize díja a The Gates of Hades című tanulmányért     

Gábor György: A judeofóbia és az antiszemitizmus fogalma és jelenléte címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról

Gábor György (1954) egyetemi tanár, tudományos főmunkatárs PhD

Egyéb fontos funkciók:
Egyetemi tanár, Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem
Az MTA Társadalomtudományi Kuratóriumának tagja
A Magyar Filozófiai Társaság tagja tudományos főmunkatársaA Magyar Hebraisztikai Társaság tagja
A Nemzeti Kulturális Alap kurátora
A Lukács György Alapítvány kurátora
A Keresztény - Zsidó Társaság elnökségének tagja

Főbb kutatási területek:
judaizmus bölcselete, a bibliai és rabbinikus kor történelemszemlélete
rabbinikus irodalom
zsidó-keresztény kapcsolatok, teológiai viták, az antijudaizmus története

 
Fenyves Katalin: Zsidó nevek, névválasztás, névváltoztatás címmel tart előadást és utána beszélgetés a témáról.

Fenyves Katalin a Budapesti Kommunikációs Főiskola főiskolai docense, a Műértő olvasószerkesztője

Kutatási témája:

A zsidó identitás alakváltozatai a századforduló Osztrák–Magyar Monarchiájában – autobiografikus önreprezentációk című disszertációjával történettudományból (társadalomtörténet) 2008-ban szerzett Ph.D minősítést (summa cum laude).

A dolgozat Képzelt asszimiláció? Négy nemzedék zsidó értelmiségi önreprezentációja Magyarországon címmel hamarosan megjelenik a Corvina Kiadónál.

Felsőfokú tanulmányok és végzettség:

1999–2002 ELTE BTK, Társadalomtudományi doktoriskola
1973–1977 ELTE BTK, Német–francia szak, Német–francia középiskolai tanári diploma
1971–1973 Université Paris I. (Sorbonne), Paris IV. (Grand Palais), Német– francia szak

Gadó János: A zsidó iskolák végzettjei – egy felmérés tanulságai.
Előadás és utána beszélgetés a témáról.

Gadó János (1958, Budapest), szociológus,

a Szombat folyóirat szerkesztője. 1990-ben szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi karán. 1985-1991 között, a Tömegkommunikációs Kutatóközpont (1988-tól: Országos Közvélemény-kutató Intézet) tudományos segédmunkatársa, az intézet megszűnéséig. 1994-tól, a Szombat folyóirat szerkesztője.

Főbb kutatási területei:

MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ OKTATÁS

Versenyképes ideológia-e a zsidóság? Szombat, 1997. április.
Zsidó iskolák Magyarországon. Szombat, 1997. június.
Milyen lesz a zsidó egyetem? Szombat, 1998. február.
A zsidó iskolák végzettjei – 2005. Szombat, 2005. december

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG SZOCIOLÓGIÁJA

IZRAEL A MÉDIÁBAN ÉS AZ „ÚJ ANTISZEMITIZMUS”

„Pszichoanalízis: zsidó világnézet?"

Vajda Júlia: Gyógyítható-e a holokauszt traumája? címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról.

Vajda Júlia, 1960, Budapest

Tanulmányok:
Eötvös Lóránd Tudományegyetem
matematikus 1979-84, diploma 1984
matematikai szakfordító (angol-magyar) 1980-84, diploma 1984
szociológia 1981-86, diploma 1986
pszichológia 1990-1995, diploma 1995
egyetemi doktori cím szociológiából 1994
Ph.D. szociológiából 1996
Kiképző analízis 1988-1995

Pszichoanalitikus szemináriumok
a pszichoanalízis elmélete, 0RI, Budapest 1990-1992
D.R. Winnicott firkarajz módszere a pszichoanalitkusan orientált gyermekterápiában, Universität Salzburg Neue Methoden in den geschichtswissenschaften, 1990, 1992, végbizonyítvány 1992
Gyermekterápiás szupervízió 1992-1996
"EGO" klinika, gyermekpszichoterapeuta képzés 1993-1996
Kontroll analízis 1998-1999
Pszichoanalitikus kandidátusnak való felvétel a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületbe 1999
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, klinikai szakpszichológus 1997-1999
Pszichoanalítikus szupervízió 2000-

Munkahelyek:
ELTE, Szociológiai Intézet ill. jogutódja ELTE TáTK
Társadalomkutatások Módszertana Tanszék tudományos segédmunkatárs, 1984-1990, adjunktus 1990-1998, egyetemi docens 1998-, tanszékvezető 2001-2005, intézetigazgató (Empirikus tanulmányok Intézete) 2003-2005
Szociológia Tanszék, egyetemi docens, 2005-
Thalassa folyóirat szerkesztőbizottsága, szerkesztő, 1991-
XI. kerületi Nevelési tanácsadó, pszichológus, 1995-2001

Erős Ferenc: A pszichoanalízis gyökerei, valamint az antiszemitizmus pszichoanalízise címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról.

Erős Ferenc 1946-ban született Zalaegerszegen.

Az ELTE BTK-n irodalmat és pszichológiát tanult 1964 és 1969 között.
1972-ben egyetemi doktori, 1986-ban kandidátusi fokozatot szerzett.
1996-ban habilitált az ELTÉ-n, 2002 óta az MTA doktora.

Az MTA Pszichológiai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója, a Pécsi Tudományegyetem BTK szociálpszichológiai tanszékének egyetemi tanára és az elméleti pszichoanalízis doktori program vezetője.

Fő kutatási területei:
Az identitás és az előítéletek szociálpszichológiája; a pszichoanalízis elmélete és alkalmazása a társadalmi problémákra.

Fontosabb publikációi:
A válság szociálpszichológiája. T-Twins, Budapest 1994.
Az identitás labirintusai. Narratív konstrukciók és identitásstratégiák. Janus - Osiris, Budapest, 2001.
Analitikus szociálpszichológia. Történeti és elméleti tanulmányok. Új Mandátum, Budapest, 2001.
Kultuszok a pszichoanalízis történetében. Jószöveg Kiadó, Budapest, 2004.
Trauma és történelem. Szociálpszichológiai és pszichoanalitikus tanulmányok. Jószöveg Kiadó, Budapest, 2007.

Borgos Anna:
Nők a pszichoanalízisben címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról.

Borgos Anna (1973) pszichológus, genderkutató, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa. Kutatási területe a pszichoanalízis, a társadalmi nemek tudománya és az irodalomtörténet határán helyezkedik el.

Huszadik század eleji, elsősorban az irodalomhoz és a pszichoanalízishez kapcsolódó értelmiségi nők élettörténetét és szerepkonstrukcióját kutatja. Érdeklődési körébe tartozik a test és a pszichoszomatikus betegségek kulturális reprezentációja, valamint a szexuális kisebbségek helyzete és története is. Portrék a Másikról című könyve 2007-ben jelent meg a Noran Kiadónál. Jelenleg a magyar női pszichoanalitikusok első generációjának történetét dolgozza fel.

Fontosabb publikációk:
Portrék a Másikról. Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn. Noran Kiadó, Budapest, 2007
„Elhárító mechanizmusok. Pszichoanalízis és ideológia találkozásai Hajdu Lilly életútjának tükrében”. Thalassa, 2009/1.
„Árral és ár ellen. Gyömrői (Gelb, Rényi, Glück, Ujvári, Ludowyk) Edit életútjai”. In: Erős Ferenc, Lénárd Kata, Bókay Antal (szerk.): Typus Budapestiensis. Tanulmányok a pszichoanalízis budapesti iskolájának történetéről és hatásáról. Thalassa Alapítvány, Budapest, 2008. 139-168.
„»You’re the exception…« The first Jewish women psychoanalysts”. In: Judit Gazsi, Andrea Pető, Zsuzsanna Toronyi (szerk.): Gender, Memory, and Judaism. Balassi, Budapest, Gabriele Shaefer Verlag, Herne, 2007. 177-192.
„Vay Sándor/Sarolta: Egy konvencionális nemiszerep-áthágó a múlt századfordulón”. Holmi, 2007/február. 185-194.
„Az Amor lesbicus a háború előtti orvosi irodalom tükrében”. Kalligram, 2007/július-augusztus. 51-61.
„»Mi ez a nagy sikoly?« Nőiség, testiség és pszichoanalízis háború előtti magyar nőírók műveiben”. In: Lóránd Zsófia, Scheibner Tamás, Vaderna Gábor, Vári György (szerk.): Laikus olvasók? A nem-professzionális olvasás értelmezési lehetőségei. L’Harmattan, Budapest, 2006. 51-64.
„The image of woman in psychoanalysis in the Habsburg Monarchy. Theories, cultures, and patients”. In: Waltraud Heindl, Edit Király, Alexandra Millner (szerk.): Frauenbilder, feministische Praxis und nationales Bewusstsein in Österreich-Ungarn 1867-1914. Kultur – Herrschaft – Differenz. A. Francke Verlag, Tübingen, 2006. 71-85.
„»Önök e szempontból kivételek…« Nők a pszichoanalízisben”. Lettre, 2006/3. 21-24 

Hárs György Péter:
Róheim Géza – zsidóság, pszichoanalízis és a Nyugat címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról.

Hárs György Péter Született: 1965-ben, Győrött. Egyetemi tanulmányait az JPTE Bölcsészettudományi Karán végezte magyar nyelv- és irodalom művészettudomány (1983-1989) szakon.

1989-ben Pro Scientia Aranyérmet kapott esztétikából,
1996-ban irodalomelméletből: doktorált a József Attila Tudományegyetemen,
2000-ben PhD fokozatot szerzett pszichológiából a Pécsi Tudományegyetemen.Kutatási területe a pszichoanalízis magyarországi története, pszichoanalízis és irodalom, pszichoanalízis és filozófia.

Oktatás:
Pszichológiai, irodalomtudományi és egyéb tárgyakat tanított/tanít az ország számos egyetemén és főiskoláján. A Magyarországi Otto Gross Társaság alapító elnöke, tagja a Ferenczi Sándor Egyesületnek, a Magyar Imago Egyesületnek és a Magyar Daseinanalitikai Egyesületnek. Több mint hatvan tudományos közlemény szerzője, előadott számos nemzetközi és hazai konferencián.

Válogatott (újabb) publikációk:
Pszicho – Ana – Logosz. Dialog Campus Kiadó, Dialóg Campus, Bp., 2005.
Túl a pszichoanalízisen. Székács-Schönberger István pályaképe.
In: Székács-Schönberger István: Egy zsidó polgár gyermekkora.
Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2007, 167-190.
Ferenczi, Groddeck, Füst Milán. Az F1-G-F2 háromszög.
In: Typus Budapestiensis. Thalassa, Budapest, 2008, 171-212.
Korreszpondanciák: Walter Benjamin és Ferenczi Sándor.
In: Typus Budapestiensis. Thalassa, Budapest, 2008, 353-372.
Magyarország megszállása és ellenmegszállása: pszichoanalitikusok stratégiai magánháborúi 1917-ben (1. rész). Műút, 2007/004, 56-61.
Pszichoanalízis és kultúra, avagy kultúra-e a pszichoanalízis? Iskolakultúra, 2008/1-2, 58-65.
Magyarország megszállása és ellenmegszállása: pszichoanalitikusok stratégiai magánháborúi 1917-ben (2. rész). Műút, 2008/005, 84-88.
Pszichoanalízis a Nyugatban (I). Múlt és Jövő, 2008/2, 61-83.

Paneth Gábor pszichiáter, igazságügyi elmeszakértő, kiképző pszichoanalitikus

Válogatott publikációk:

A labirintus járataiban Budapest, Magvető l985., Animula Kiadó 2003.
Kriminálpszichiátriai vázlatok, Animula Kiadó 2002. 

"Közelmúlt és közeljövő"

Karády Viktor: Hagyományőrzés és modernizáció, a zsidó polgárosodás útjai címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról. 

Karády Viktor, Született: Budapest, 1936. december 16.

Történelmi szociológus, egyetemi tanár és a francia CNRS emeritusz kutatási igazgatója.
A budapesti Középeurópai Egyetem (CEU) Történelmi Tanszékén tanít.
Az MTA külső tagja.

Kutatásai elsősorban összehasonlító társadalomtörténeti jellegűek s kiterjednek az európai zsidóság modernizációjának, az egyetemi és más elitképzési intézmények fejlődésének valamint a közép-európai társadalmak szerkezeti átalakulásának kérdéseire. Nemrég indította el az Európai Kutatási Tanács anyagi támogatásával kelet-középEurópa eddig méreteiben legnagyobb (három éves) társadalomtörténelmi kutatását a diplomás értelmiség sorsáról a Kárpát-medencében és a Balti államokban a tragikus 20. század első felében.

Magyar nyelven fellelhető újabb publikációi között az előadás témájához a következők kapcsolhatók:

(Kozma Istvánnal), „Családnév és nemzet. Névpolitika, névváltoztatási mozgalom és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a reformkortól a kommunizmusig” Budapest, Osiris, 2002;

Túlélők és Újrakezdők. Fejezetek a magyar zsidóság szociológiájából 1945 után. Budapest, Múlt és Jövő, 2002;

“Testnevelés, iskolai értékrend és asszimiláció”, Iskolakultúra (Pécs), XII/1, 2003 január, 25-36;

„A zsidóság szerepe az európai modernizációban”, Hetek, 2004 okt. 25.

“Antiszemitizmus és modernizációs egyenlőtlenségek Magyarországon. A zsidóság és Európa. Új fejezetek az antiszemitizmus történelmi-társadalmi gyökereiről szerk. Grüll Tibor, Répás László, Budapest, Jószöveg műhely kiadó, 2006, 135-153;

“A budapesti zsidóság 1945 előtt. Szociológiai bevezetés.”, Budapesti Negyed, 59, 2008 tavasz, 83-108;

“Vázlat a modern értelmiség előtörténetéhez Magyarországon a hosszú 19. században”, Wesley János Teológiai Közlöny, 2008;

“Fejtő Ferenc (1909–2008) emlékére. Szocioanalitikus vázlat egy zsidó-keresztény magyar-európai indulásáról”, Holmi, XX/7, 2008. július, 944-950.   

Kovács András: Zsidóság és a kommunista pártállam címmel tart előadást és utána beszélgetést a témáról. 

Kovács András, egyetemi diplomáját az ELTE Bölcsészkarának filozófia és történelem szakán szerezte 1971-ben.

Doktori disszertációját 1973-ban védte meg ugyanott, szociológiából. 2001-ben az ELTÉ-n habilitált, 2006-tól az MTA doktora, 2008-tól egyetemi tanár a Közép-európai Egyetemen (CEU).

Az egyetem után könyvkiadó szerkesztőként dolgozott, és az ELTE filozófia szakán volt óraadó. 1977-től 1990-ig ellenzéki tevékenység és illegális publikációk miatt foglalkoztatási tilalom alatt állt, ezekben az években alkalmi munkákból élt. 1980 és 1984 között németországi, franciaországi, amerikai és holland egyetemeken illetve kutatóintézetekben dolgozott meghívott kutatóként.

1990-től 2002-ig az ELTE Szociológiai Intézetében tanított, majd az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetében lett tudományos főmunkatárs.

1997-től tanít a Közép-európai Egyetem Nacionalizmus Tanulmányok programjában, és az

Fontosabb publikációi az utóbbi évekből:
Zsidók a mai Magyarországon. (Szerk.) Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest 2002.
         
NATO, Neutrality and National Identity: the case of Austria and Hungary. (Ed. with R. Wodak) Böhlau Verlag, Wien – Köln – Weimar, 2003.

New Jewish Identities. (Ed. with Zvi Gitelman, Barry Kosmin) Central European University Press, Budapest, New York, 2003.

Jews and Jewry in contemporary Hungary: results of a sociological survey. Institute for Jewish Policy Research, London 2004.

A kéznél lévő Idegen. Antiszemita előítéletek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. POLGART Kiadó, Budapest 2005.

A Másik szeme. Zsidók és antiszemiták a háború utáni Magyarországon. Gondolat Kiadó, Budapest, 2008.

Hungarian Jewish Politics from the End of the Second World War until the Collapse of Communism. In: Ezra Mendelsohn (ed.): Jews and the State. Dangerous Alliances and the Perils of Privilege. Studies in Contemporary Jewry, XIX. Oxford University Press, Oxford, 2004.

Religiosity, Praxis and Tradition in Contemporary Hungarian Jewry. In: Eliezer Ben-Rafael, Thomas Gergely and Yosef Gorny (Eds): Jewry between Tradition and Secularism. Europe and Israel Compared. Brill, Leiden, Boston 2006.

"Zsidó irodalom" 

Török Petra: Magyar zsidó családregények és nemzedékregények – fókuszban  Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert című műve.

Előadás és utána beszélgetés a magyar zsidó családregényekről, Lesznai Annáról, a zsidó asszimiláció irodalmi megjelenítésről és e regények nyelvhasználatáról.

Török Petra Született: 1972-ben, Várpalotán.

Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte magyar nyelv- és irodalom (1992-1998) és művészettörténet (1992-2000) szakokon.

1994-től foglalkozott a magyar-zsidó irodalom kérdéskörével, néhány alkotójának életútjával a 1880 és 1944 közti időszakban. E kutatások eredményeképpen került megrendezésre 1996-ban a Yahalom Szabadegyetemmel és a Szombat Folyóirattal karöltve A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia, amelynek előadásai tanulmánykötetben összegyűjtve is megjelentek. 1996-óta foglalkozik Lesznai Anna életművével. 2000-ben elnyerte a legjobb művészettörténeti szakdolgozatírónak járó, a Mission Art Galéria által alapított Fülep Lajos-díjat. A szakdolgozat bővített változata könyv formájában is megjelent a Hatvany Lajos Múzeum füzetsorozatában. 2006-ban társkurátora volt a Lesznai Anna Emlékkiállításnak (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest), amelynek anyaga azóta Berlinben, Pozsonyba és Hatvanban is bemutatásra került. PhD-disszertációját „Ornamenssé váltott sors: művészeti és irodalmi otthonteremtés Lesznai Anna életművében” címmel írja. Az ezzel összefüggő kutatások során levéltári források feldolgozásával, Lesznai Anna képző- és iparművészeti hagyatéka összegző értékelésével és elemzésével, Lesznai irodalmi munkásságával és naplóinak sajtó alá rendezésével foglalkozik.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezető tanácsosa.

Válogatott publikációk  –  könyvek:
1. A határ és a határolt. Töprengések a magyar-zsidó irodalom létformáiról. Budapest, 1997. Yahalom Zsidó Szabadegyetem  Szerkesztette: Török Petra
2. Formába kerekedett világ. Lesznai Anna művészete és hagyatéka a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban. Hatvany Lajos Múzeum Füzetei 16. Hatvan, 2001.
3. „Gránit a siratófalban, ütem magyar ajkú dalban” – Részletek Lesznai Anna naplójából és kísérőtanulmány In: Múlt és Jövő 2001/1 59-74. old.
4. A körtvélyesi „Jardin Paradise” – Lesznai Anna felvidéki Árkádiája In: Kalligram 2003. április 27-57. old.
5. Lesznai Anna ornamentális világszemlélete irodalmi és művészeti hagyatékának és naplójegyzeteinek tükrében In: Ornamentika és modernizmus – Ernst Múzeumi Füzetek 2. szerk.: Keserü Katalin Budapest, 2006. 42-50. old.
6. ENIGMA 51-52. kötet Lesznai Anna élete és művészete – a tematikus számok vendégszerkesztője: Török Petra. Társszerkesztő: Dr. Szilágyi Judit Budapest, 2007. 

Bányai Viktória: Zsidó értelmiség a 19. század kezdetén

Előadás és utána beszélgetés iskolákról, jesivákról, rabbinikus tekintélyekről, rabbinikus irodalomról, a  zsidó felvilágosodás irodalmáról, nyelvhasználatról

Bányai Viktória Született: 1971-ben, Budapesten.

Egyetemi tanulmányait az  ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte történelem (1989-94) és hebraisztika (1990-95) szakokon.
Doktori fokozatot az ELTE BTK Történelem doktori iskolájának művelődéstörténeti programjában szerzett (1995-2001). "Zsidó oktatásügy Magyarországon, 1780-1850" című PhD-disszertációját 2001. októberében védte meg.
1995-2001 között az MTA Judaisztikai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, majd tudományos munkatársa.
2001 októberétől az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Judaisztikai Kutatóközpont tudományos munkatársa,
2005 januárjától tudományos főmunkatársa.
2003-2006 között OTKA posztdoktori ösztöndíjas Az ELTE BTK Hebraisztika szakán
1995 óta oktat: bibliai szövegolvasást, Biblia-ismereti kurzusokat, valamint modern zsidó történelem és művelődéstörténeti szemináriumokat tart. Az ELTE BTK Hebraisztika szak és a Hebraisztika - Judaisztika doktori program tanrendjének és kurzuskínálatának koordinálója, valamint a 2004 szeptemberében indult Holokauszt-tanulmányok program egyik programgazdája. Kutatási területe a kora-újkori és újkori magyarországi zsidó történelem és művelődéstörténet; a zsidó oktatásügy története; a zsidó felvilágosodás (haszkala).

Válogatott publikációk  –  könyvek:
1. Frojimovics Kinga – Komoróczy Géza – Pusztai Viktória – Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem I-II. [Hungaria Judaica, 7], [A város arcai] (Budapest: Városháza – MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995) 794 old.
2. Frojimovics, Kinga – Komoróczy, Géza – Pusztai, Viktória – Strbik, Andrea, Jewish Budapest. Monuments, Rites, History (Budapest: CEU Press, 1999) 597 old.
3. Bányai Viktória, Zsidó oktatásügy Magyarországon, 1780-1850 [Doktori mestermunkák] [Hungaria Judaica, 17] (Budapest: Gondolat Kiadó, 2005) 287 old.
4. Bányai Viktória, Ezekiel Landau prágai rabbi (1713–1793) döntvényéből: Magyarországi adatok [Hungaria Judaica, 22] (Budapest: MTA Judaisztika Kutatóközpont, 2008) 156 old 

Szántó T. Gábor: Törvénytelen behatoló, vagy törvényen kívüli őr?
Franz Kafka: A törvény kapujában c. elbeszélésének négy lehetséges értelmezése

Szántó T. Gábor író, költő, a Szombat főszerkesztője. 1966-ban született Budapesten.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, emellett esztétikát és judaisztikát hallgatott a Bölcsészettudományi Karon.

Keleti pályaudvar, végállomás című regénye 2002-ben, Lágermikulás című elbeszélés-gyűjteménye 2004-ben jelent meg. Különböző írásait számos nyelvre lefordították. Elbeszéléskötetének válogatása 2008-ban jelent meg orosz nyelven.

1991 óta a Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat főszerkesztője. Az elmúlt közel két évtized során a Szombat a magyarországi zsidóság, a zsidó irodalom és kultúra, a diaszpóra-lét, valamint Izrael és a Közel-Kelet megannyi fontos témáját járta körül. Másokkal karöltve konferenciákat szervezett. A magyar-zsidó irodalom létformái, Diaszpóra (és) művészet, Zsidó sorsok magyar filmen, Zsidó sorsok magyar színpadon, illetve Új antiszemitizmus címmel. Több konferencia előadásai kötetben is megjelentek.

1995-ben a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Alapítvány díját nyerte el,
2003 őszén az Iowai Egyetem Nemzetközi Íróprogramjának volt vendége.

Válogatott publikációk – újabb írásai:

A szabadulás íze, verseskötet, előkészületben.

Folyóiratokban, lapokban:
Európai látkép, zsidó szemmel, Élet és irodalom, 2005. szeptember 4.
Philon barátja, Holmi, 2007 február
Testvéreim; Sors, Lettre Internationale, 2007 tavasz
Orbán Ottó temetésén, Holmi, 2007 október
Hontalanság, Ioannes, a költő, Élet és irodalom, 2008. február 15.
Juli, Élet és irodalom 2008. augusztus 8, 15, 22.
Elégia, Jelenkor, 2008. július/augusztus
Különbség; Halak, Alföld, 2008. november
Zsidónegyed, Népszabadság 2008. november 22.
’56; A gödör aljára érve, Lettre Internationale 2008 tél
Téli strand; Ez nem az én hazám; Nyár, Műút, 2008/10.

Vári György "Hígzsidók" és "mélyzsidók" a Nyugatba címmel tart előadást és beszélgetést.

Vári György 
Születési hely és idő: Budapest, 1978.10.01.
Cím, telefon: Budapest, Uszály u 3, 1036, 06-1-387-51-37.
E-mail: nagylevin78@gmail.com

Tanulmányok:
PhD-fokozat megszerzése, PTE, BTK, Modern Irodalomelméleti Tanszék, Narratológiai Kutatócsoport. A disszertáció címe: Buchenwald fölött az ég. (Szerzői monográfia Kertész Imréről). A védés időpontja: 2006, Summa cum laude.
Diploma megszerzése: PTE BTK, Magyar Irodalom Tanszék, 2002.
Posztgraduális képzés: Stockholm, 2004-2005-ös tanév, 2 szemeszter, Paideia Institute for Jewish Studies.

Munkahelyek:
középiskolai tanár-
ELTE Radnóti Miklós Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, 2002- 2004.
-Lauder Javne Zsidó Közösségi Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, 2005-2006.
Mindkét középiskolában magyar nyelv és irodalmat tanítottam, a Lauderben judaisztikát is.

Felsőoktatási tevékenység -
Pannon Egyetem, Antropológia és Etika Tanszék, ügyvivő szakértő, 2006-2007-es tanév, egyetemi adjunktus, 2007-2008-as tanév, jelenleg óraadó tanár. ( Vallás és művelődéstörténet)
2007-től óraadó tanár a Budapesti Képzőművészeti Egyetemen. (XIX.-XX. Század magyar és világirodalma).
2005-től pedagógus-tárlatvezető a Holocaust Dokumentációs és Emlékközpont állományában. (Tárlatvezetés rendhagyó irodalom és történelemórák, iskolák múzeumlátogatását szervezem).
2007-2008-as tanév I. szemeszter, óraadás az ELTE Médiatudomány Tanszékén.

Angol és francia C-típusú nyelvvizsgával rendelkezem.

2003-2004-ben a József Attila Kör Világirodalmi Sorozatának társszerkesztője.
Ösztöndíjak:
Köztársasági ösztöndíj, 2001-2002.
PhD-ösztöndíj 3 évre, 2002 és 2005 között.
 Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 2006-2007.

Perczel Anna: Budapest – egy város zsidó terei címmel tart vetítettképes előadást és beszélgetést a témáról.

Ajánlott olvasmányok:
Perczel Anna: Pest régi zsidónegyede - A budapesti világörökségi terület védőzónájának sorsáról
Perczel Anna: Veszélyeztetett örökség

A helyszínen, a témához kapcsolódó könyvekből kedvezményes (35 %-os) vásárlási lehetőséget biztosítunk.

Toronyi Zsuzsa: Történelem és múzeum. In: Schweitzer József, főszerk.: "Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket". Tanulmányok a zsidó történetírásról. Mórija könyvek 4. Bp., 2005.

 
Gyáni Gábor: Zsidóság és modernizáció címmel tart előadást
és utána beszélgetést a témáról

Gyáni Gábor (1950) Történész, az MTA doktora, az MTA Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, az ELTE egyetemi tanára és a Central European University Visiting Professor-ja.

Kutatási szakterülete a 19-20. század város- és társadalomtörténet, valamint a történetelmélet. A BUKSZ, a Történelmi Szemle szerkesztője, szerkeszti a L'Harmattan Kiadó "A múlt ösvényén" című könyvsorozatát. A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület jelenlegi elnöke.

A zsidóság társadalomtörténetével kapcsolatos publikációi:

Történészdiskurzusok. Bp., 2002. 119-161;
Az újra felfedezett polgári múlt. In: Sebők Marcell, szerk.: Sokszínű kapitalizmus.
Pályaképek a tőkés fejlődés aranykorából. Bp., 2004. 13-21;
Identitás versus imázs: asszimiláció és diszkrimináció a magyar zsidóság életében. In: "Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket".
Tanulmányok a zsidó történetírásról. Bp., 2005. 42-59.

Gyáni Gábor szakmai-tudományos életrajza ide kattintva olvasható el 

Balog Iván

Budapesten született 1956-ban. 1979-ben Szegeden jogi, 1990-ben Budapesten szociológusi diplomát, majd 2004-ben az ELTÉ-n szociológiából PhD fokozatot szerzett. Jelenleg a szegedi egyetem szociológia tanszékének docense. A Bibó István Szellemi Műhely alapító tagja. (www.bibomuhely.hu)

Válogatott publikációk

Politikai hisztériák Közép-és Kelet-Európában. Bibó István fasizmusról, nacionalizmusról, antiszemitizmusról. Argumentum Kiadó, Bibó István Szellemi Műhely, Budapest, 2004.
Varázstalanítható-e az antiszemitizmus? BUKSZ, 1992/tél. 475-484. old.
Reitzer Béla személyiségének hatása Bibó Istvánra. In: A szabadság kis körei. Szerkesztette: Dénes Iván Zoltán. Osiris Kiadó, Bp. 1999.uo. 208 – 216. old.
Diagnózis és terápia. Bibó István a politikai hisztériákról. Rubicon, 2004/4. 17-20. old. 
A velünk élő, fel nem dolgozott múlt. Zsidókérdés és antiszemitizmus. Rubicon, 2004/4. 25-28. old.

Oberlander Báruch rabbi:
New Yorkban született 1965-ben, a második világháborút Magyarországon túlélt szülők gyermekeként. Izraeli és amerikai jesivák elvégzése után a Central Yeshiva Tomchei Tmimim Lubavitz-ban avatták rabbivá 1988-ban.

A lubavicsi rebbe küldötteként 1989 óta él feleségével Batshevával Magyarországon. A Vasvári Pál utcai templom rabbija; az Egység, és a Gut Sábesz főszerkesztője; az ELTE jogi karának

1990 óta előadója. 2005 óta, a több mint 10 térségbeli országot magában tömörítő KERT – Közép-kelet Európai Rabbik Tanácsának elnöke. Nős, hét gyermek apja.

Válogatott publikációk

Saját könyvek
Ámár Rává I. (tartalma: Zsidó jog – Maimonidesz), 2000, Budapest, a szerző kiadása, 169 oldal
Ámár Rává II. (tartalma: Glosszák a Grünwald Mózes huszti főrabbi Árugát háboszem című könyvéhez), 2004, Budapest, a szerző kiadása, 47 oldal

Társszerző
Hászidur – Rabbi Shneur Zalman imakönyvének elemzése a kétszáz éves évforduló alkalmából, 2003, Monsey, NY, Heichal Menachem, 167-299. l. 

Október 29. szerda, 18:00 óra
Toronyi Zsuzsanna: Építészet és világnézet: konzervatív félfordulat a neológia gondolkodásában a két világháború között Magyarországon

 Az I. szemeszter programjai

Heller Ágnes
Született: Budapest, 1929. 05. 12.

MTA levelező tag: 1990

MTA rendes tag: 1995

Szakterület:
filozófia - MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Foglakozás: egyetemi tanár

Szervezeti tagságok:
Tudományetikai Bizottság
Filozófiai Bizottság
International Association of Philosophy
International Sociological Association
díszdoktor La Trobe University (Melbourne)
University Buenos Aires
San Marcos Egyetem (Lima)
European University (Firenze)

Díjak:
Lessing-díj (1981, Hamburg)
Széchenyi-díj (1995)
Hannah Arendt-díj (1996, Bréma)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004)
Europai Parlament Olasz Szekciója kitüntetése (2004)
Firenze város kitüntetése (2004)
Pro Scientia aranyérem (2005)
Sonning-díj (2006) Hermann Cohen-díj (2007) Vig Monika-díj (2007)
Mazsike Várhegyi György-díj (2007)

Kelemen Katalin
1951-ben született Budapesten, asszimiláns zsidó családban.
Irodalom- és nyelvtanári pályafutás után
1992-ben részt vett a Szim Salom, a háború utáni első magyarországi reform zsidó közösség megalapításában.
1998-ban a londoni Leo Baeck College-ben avatták rabbivá, azóta a Szim Salom Progressziv Zsidó Hitközség vallási vezetője.
A holocaust túlélők második generációs tagjaként azt tartja feladatának, hogy a liberális judaizmus szellemében segítse mindazok útját, akik a zsidóság nyitott, örömteli megélésére vágynak.

Publikációk:
„Íme, a tűz és a fa, de hol van a bárány az égőáldozatra” – Ros Hásáná-i gondolatok Szombat, 1997. 8.
Lehet-e imádkozni Auschwitz után? Diszkrimináció és üldöztetés: hatások és következmények Kút konferencia – Budapest 2000. (Szerk: Bárdos Katalin és Kardos Péter)
Sermon for Shábbát-Zakhor European Judaism A Journal for the New Europe 00/2
A liberális judaizmus álláspontja a nők szerepéről a zsidóságban
A zsidó nő – Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Budapest, 2002.

Balázs Gábor :
Neo- és modern ortodoxia

Balázs Gábor,
PhD. Születési év: 1970

Szakterület:
Középkori zsidó és skolasztikus filozófia története, Etika és politikai filozófia, Modern zsidó identitás elméletek

Tanulmányok:
1999-2003 Bar Ilan Egyetem, Izrael, PhD. Tézis: A természetjog Aquinói Szent Tamás és William Ockham gondolkodásában
1996-1998 Bar Ilan Egyetem, Izrael, M.A. és PhD. kurzusok
1992-1995 Bar Ilan Egyetem, Izrael, B.A. Zsidó filozófia és összehasonlító irodalomtörténet

Munka:
2007 Amerikai Alapítványi Iskola, igazgató
2007 Zsidó filozófia-oktatás, Szegedi Tudományegyetem, Filozófia Szak
2006-2007 Vallásoktatás, Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
2004-2007 Zsidó filozófia-oktatás, ELTE hebraisztika, folklór és filozófia szak
2004-2006 Pedagógiai igazgató, Pesti Súl Egyesület, informális oktatási központ
2003-2004 Zsidó filozófia-oktatás, Jerusalem College, Izrael
2001-2004 Filozófia és zsidó filozófia-oktatás, Bar Ilan Egyetem, Izrael
1999-2006 Felnőttoktatás Magyarországon zsidó vallásról, kultúráról és identitásról
1998-1999 Vallás és héber nyelvoktatás, Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
1995-1998 Zsidó filozófia és zsidó kultúra-oktatás, Sechter Institute és David Yellin College, Izrael

Díjak:
1998 Dékáni és elnöki díj, Bar Ilan Egyetem
1997 Rektori díj, Bar Ilan Egyetem
1993 Tanszéki díj, Filozófia és zsidó filozófia tanszék, Bar Ilan Egyetem

Nyelvtudás:
héber, angol, latin

Schőner Alfréd: Lesz-e neológia a 21. században?  

Schőner Alfréd
Születési hely, év, hó, nap: Nyíregyháza, 1948.10.12.

Jelenlegi munkahely:
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Beosztása: rektor

Legmagasabb iskolai végzettség (egyetem, szak, kar, kelte):
ELTE, Bölcsészettudományi Kar, művészettörténet szak, Bp., 1981.11.03.
ELTE, Bölcsészettudományi Kar, könyvtár szak, Bp., 1977.08.30.
Országos Rabbiképző Intézet, rabbiképző szak, Bp., 1974.01.13.

Szakképzettség:
rabbi, könyvtáros, művészettörténész
Egyházi és tudományos fokozatok:
rabbi, Bp. 1974. 01.13.
főrabbi, Bp. 1985.09.01
bölcsészettudomány doktora, Bp.,1983.06.11. művészettörténet tudományi habilitáció (Dr.habil), Bp., 1997.12.19.
egyetemi tanár, Bp., 1998.05.19

Eddigi munkahelyei, beosztásai:
1974-1976. Szegedi Zsidó Hitközség, rabbi
1977-1985. BIH Budai Körzet, rabbi
1985-1990. BIH Dohány utcai (VII. Belső Körzet), főrabbi
1991-1996. Michlelet Levinszky Tanárképző Főiskola, tanár (Tel Aviv)
1991-1996. Haifa Egyetem, Művészettörténet Tanszék, tanár
1993-1996. Schechter Institute of Jewish Studies (Rabbiképző Egyetem – Jeruzsálem), tanár
1996-1998. ORKI Pedagógium, főigazgató
1998-2002. Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, rektor
2002-2006 Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, rektor

„…Schweizer József
1922. október 13-án született Veszprémben. Csecsemő volt, amikor elveszítette édesanyját: apja soha nem nősült újra. Rabbi nagypapája zsidó tudományokra és héber nyelvre tanította, jogász apja - lelkes híve az 1848-as szabadságharcnak - a magyar történelem és irodalom nagyjaival ismertette meg. A család közben Budapestre költözött, az elemi iskolát már a fővárosban kezdte. 1940-ben érettségizett, majd jelentkezett a rabbiképzőbe. A rabbiképzősök - bár a hatóságok ezt nem minden esetben tartották be - korábban felmentést kaptak a munkaszolgálat alól.

A nyilas hatalomátvétel után már nem volt menekvés. Schweizer József bujkálni próbált, de elfogták, és a "gyűjtőhelyként" működő Dohány utcai zsinagógába vitték. Onnan egy munkaszolgálatos századdal a Dunántúlra került. November végén több társával együtt engedélyt kért, hogy hazamenjen téli ruháért. A parancsnok rendes ember volt. Tudta, hogy nem fognak visszatérni, mégis elengedte őket. Nagynénjénél, egy "védett házban" keresett menedéket. A háború befejezése után rabbivá avatták. A fővárosból Pécsre költözött, ahol több mint harminc évig rabbiként teljesített szolgálatot. Lassan már annak is harminc éve, hogy Pécsről visszatelepült Budapestre. A rabbiképző vezetőjeként és országos főrabbiként ment nyugdíjba, több egyetem díszdoktorává választotta, Göncz Árpád és Mádl Ferenc köztársasági elnöktől is elismerést kapott. Amíg egészsége engedte, rabbiként is rendszeresen hódolt kedvenc sportjainak: teniszezett, úszott. És nagyokat sétált. Egy idő óta inkább csak hangversenyekre jár a feleségével, az olvasás mellett ez a legfőbb szórakozása….”

(Részletek a Rabbinak született – a 85 éves Schweizer József szerint nem szabad lebecsülni a szélsőjobboldali veszélyt című,  Czene Gábor által jegyzett beszélgetésből. Megjelent: a Népszabadság 2007. október 12-i számában)

A programot, terveink szerint, bibliatanulás, illetve filmmel és zenével kapcsolatos rendezvények egészítik majd ki.

A Sorozat főtámogatója:

The L.A. Pincus Fund for Jewish Education int he Diaspora