Magyar Zsidó Nagyjaink
Pári Mirella, Szegő András
Eredeti neve és születési dátuma is bizonytalan, valószínűleg 1810-ben. Zsidó családból származott, Racidula néven volt ismeretes az 1848–49-es szabadságharcban, amikor kémként szolgált, Kossuthnak és a magyar hadvezetés több tagjának kémkedett; utóbb vette föl a báró Beck nevet. A világosi fegyverletétel után kivándorolt és Londonban telepedett le, hol a titkosrendőrség szolgálatában is állott.
Beck Vilma báróné álneve alatt 1850-ben nagy feltűnést keltő mű jelent meg Londonban, amely egy hölgy élményeit és kalandjait írja le a magyar függetlenségi harc idejében. (Personal adventures during the late war of independence in Hungary, London, 1850. Ugyanez németül is megjelent: Memoiren einer Dame während des letzten Unabhängigkeitskrieges in Ungarn. London, 1851. Magyarul: Egy hölgy emlékiratai az 1848-49-iki magyar szabadságharczról, Miskolc, 1901, fordította: Halász Sándor.) Érdekesség, hogy a párizsi Constitutionel 1851. február 18. – március 14. számaiban közzétette francia fordítás kapcsán többen állították, hogy a nevezett munkát nem ő írta, sőt Smith Tolmin angol államügyész ismerte a szerző nevét is.
A művet németre is lefordították és a szerző magára vonta a közfigyelmet. A londoni emigrációban ugyan nem nagyon érintkezett magyar emigránsokkal, sőt, az emigráció több tagját kifejezetten kerülte. Könyvének sikere azonban egészen elszédítette. Mindenütt Kossuth jobb kezének adta ki magát, rengeteget szerepelt, fontoskodott, és újabb könyv megírására készült. Ehhez gyűjtött előfizetőket pesti születésű titkárával, Derra Konstantinnal Birminghamben 1851 augusztusában, amikor letartóztatták, épp a tiszteletére adott fogadáson. A rendőrségi akció előzményét tisztázatlan ügyek képezték, köztük egy 24 shillingre szóló utalvány, amellyel az özvegy báróné állítólag nem tudott elszámolni. Ezenkívül kettős kémkedéssel is megvádolták. Amikor másnap reggel bírósági kihallgatásra vitték, elájult. Az orvos már nem tudott segíteni rajta, csak a halálát állapíthatta meg.
Az angol közvélemény felzúdult, s az ügy kivizsgálását követelte. Az üggyel kapcsolatban Kossuth is megszólalt, levelében tagadta, hogy ismerte volna Beck bárónét. Egy Racidula nevű személyre hivatkozott, aki a magyar kormány szolgálatában állt, de csak kétszer találkozott vele, kizárólag szolgálati ügyek miatt.
Emlékiratai alapján – írja Vitál Anna A mi Mata Harink című cikkében – gyors felfogással, jó kombinációs képességgel, kitűnő memóriával rendelkezhetett. Egyesek mégis durva, műveletlen, faragatlan nőként jellemezték, de voltak szép számban olyanok is, akik kifogástalan modorú úriasszonynak tartották.
Az biztos, hogy nem volt báró, sem báróné, ugyanis sem a magyar arisztokrácia ötkötetes genealógiai adattárában (Bp. 1990 – 1999, szerk. Gudenus János) sem pedig az Összetört címerek – ben (Bp. 1989, Gudenus János – Szentirmay László) egyáltalán nincs Beck nevű bárói család (grófi sem). Külön listán szerepelnek a zsidó arisztokrata családok, ott sincs.
Felhasznált források:
Vitál Anna (vasarnap.com)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. Budapest, 1891.
