Chesslay György: Jom Kippuri "hatpontú tér"

Chesslay György Jom Kippuri "hatpontú tér" című 2004-ben alkotott kompozíciója térbe helyezett, körüljárható plasztikai alkotás. A vulkanikus kőből és vasból alakított mű hasáb alakú, a rálátást, a felülnézeti szemlélést megkövetelő alacsony, szürke mészkőből faragott posztamensen áll. Az alkotás kőelemei faragással, fém-összetevői öntéssel kivitelezettek. Mind a kő-, mind a fémelemek festettek: pontosan körülhatárolatlan vörös, zöld, rózsaszín, sárga és kék foltok, és határozott kontúrokkal övezett sávok jelennek meg a kompozíción.

A mű szabálytalan és szabályos, zárt testekből épül fel. A kompozíció hangsúlyos, központi eleme egy formátlan, természetes kőtömb, amelynek felületéhez öt szabályos gömbformájú fém- és egy kőgolyó kapcsolódik. Az öt azonos méretű fém-, és a fémeknél kissé nagyobb kőgolyó megjelenésében, a kőtömb felületén való elrendeződésében nem fedezhető fel szabályszerűség. A központi kőtömb felületén körbefutó mélyedések, felületi horzsolások, kis kráterek, karcolások figyelhetők meg, míg a vasgolyók sima felületkiképzésűek.

A szobrász Chesslay György műve címével az áldozathozatalra hivatkozik: az Engesztelés Napjának állít emlékművet. Az alkotás gömbölyded formák dominanciája által determinált, valamifajta nyerseséget áttörni vágyó gyengédséget sugárzó hatásvilágát a művet alkotó nagy és kis tömegek, szabálytalan és szabályos alakzatok, természetes és mesterséges jelenségek kapcsolata és ellentéte élteti. A plasztikai hatást fokozza, a tömegek és a formák megjelenését, természetes jellegét hangsúlyozza a felületkezeléssel szoros összhangban alkalmazott festés, illetve színhasználat. A kompozíció anyagi tényezőinek, formai jellemzőinek, kompozíciós összetevőinek leírása, illetve eszközrendszerének elemzése során a befogadó csak feltételezésekre hagyatkozhat: nem meghatározható, hogy a természeti, a kozmikus erők vagy az alkotói beavatkozások formálták durván lesimítottá, alakították szabálytalan gömbölyded alakúvá, mélyítették árkokkal a kemény kőanyagot, s kapcsolták a kompozíció magjához a kis bolygókként is értelmezhető golyókat. A más és más nézőpontból vizsgált kőtömb izgalmasan változó látványt bontakoztat ki, új és új, az elvontságok szférájába kalauzoló formaélményt teremt a művet tekintetével körbetapogató szemlélő számára.

A központi tömbhöz kapcsolódó hat gömb megformálásával és megjelenítésével jön létre az a mű címében is kiemelt "hatpontú tér", amely átvitt értelemben utalhat az égi tökéletességre, a hatnapos teremtéstörténetre és konkrétan a zsidó nép történetére és tradícióira. A zsidó népére, amely a hatodik évezredig számlálja vissza a hagyományait, amely hat napig maradt a Sinai hegyen, amely hat napon át evett kovásztalan kenyeret, s amely hat nagy ünnepet ült meg és hat éven keresztül vetette be a földet. És a hat gömbbel kiemelt hat pont természetesen utal a héber miszticizmusból eredeztethető Salamon pecsétjeként megjelenő Dávid-csillag hat csúcspontú szimbólumára is, amely a felfelé és lefelé tekintő háromszög találkozásaként, tökéletes harmóniát alkotva olvad össze.

A súlyosság, a keménység, az állandóság megtestesítőjeként megjelenő központi kőtömbhöz kapcsolódó kis gömbök (amelyekbe azok a bűnök zárattak, amelyek az Engesztelés Napján enyésznek el a semmiben) együttese a konkrét leképezés, az imitáció metódusait kizáró, a tradicionális szobrászat konvencióit elvető, különös alkotásként áll a szemlélő előtt. A különösség, az egyediség a mű anyagi objektivizációjára, formarendjére és a rejtett szimbolikus utalásokkal átszőtt jelentésvilágára egyként jellemző. Chesslay György Jom Kippuri "hatpontú tér" című munkája a szellem magasságaiba emelkedő és emelő, transzcendens lényegű, misztikus sugárzású, egyedülálló szobrászati mű: öntörvényű festett plasztikai jelenés.