Magyar Zsidó Nagyjaink / Quittner Zsigmond 

Pári Mirella, Szegő András

1857. február 13-án született Budapesten. 1874–78. között a Müncheni Akadémián tanult, Gottfried von Neurather volt a mestere. Tanulmányait befejezve, hosszabb tanulmányutat tett Európa, Ázsia és Afrika több országában. 1880-ban telepedett le Budapesten és haláláig itt dolgozott.

Számos monumentális jellegű és magánépületet tervezett Budapesten, ezek közül talán legismertebb, a szecesszió gyöngyszemeként is emlegetett épület, a Gresham palota. Az angol Gresham biztosító társaság székháza terveinek elkészítésével a kor neves építészmérnökét, Quittner Zsigmondot bízta meg. Az épület a Vágó fivérekkel közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el. 1987-től a Világörökség része.

Közéleti szereplése is említést érdemel: a Fővárosi Közmunkatanács, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt.

A Ferenc József rend lovagkeresztjének kitüntetettje, 1904-ben nemesi rangot kapott, melyhez 1905 januárjában a király a „vágfalvi” előnévvel adományozta meg. 

A Gresham Palota (Fotó: Bagyinszki Zoltán)

Alkotásai között tudjuk többek között Hírlapírók Nyugdíjintézetének palotáját az Alkotmány utcában (1890); Mentők Házát a Markó utcában (1890); a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank palotáját. Több síremléket is tervezett: Wahrmann, Bródy, Latzkó, Neuschloss családok síremlékeit.

Az Erzsébet körút 6. szám alatti eklektikus épület (1891) - egykor lakóház, ma a VII. kerületi önkormányzat működik benne -, érdekessége, hogy falai között üzemelt 1906 és 1920 között a Meteor szálló, amelynek kávéházát szívesen látogatták a hírlapírók és a vakok, ugyanis a kávéház-tulajdonos Glaser Fülöp külön Braille-írással készült kártyacsomagokkal várta őket. A szállóban lakott rövid ideig Ady Endre és Krúdy Gyula is.

Az építészet terén irodalmilag is működött, fontosabb tanulmányai: Die Saulé (1878), Architekturformen (1879). Munkái a müncheni egyetemen jutalomban részesültek."

Bécs egyik elővárosában érte a halál1 918. október 25-én. A budapesti a Salgótarjáni úti zsidó temetőben nyugszik.

Quittner Zsigmond budapesti munkái a teljesség igénye nélkül:

Budapest V. ker., Alkotmány utca 16. (1888-90), Az egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza, jelenleg lakóház,

Budapest V. ker., Alkotmány utca 26. (1894-96), Bródy palota,

Budapest V. ker., Aulich utca 7. (1902), szecessziós lakóház,

Budapest V. ker., Károlyi Mihály utca 9. (1884), Erényi Ullmann féle bérház, benne működik a Centrál Kávéház,

Budapest V. ker., Markó utca 22-24. (1879, 1889-90), Az egykori Budapesti Önkéntes Mentőegyesület központi állomása, jelenleg Országos Mentőszolgálat Székháza,

Budapest V. ker., Roosevelt tér 3-4. (1905), Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, jelenleg Belügyminisztérium,

Budapest V. ker., Roosevelt tér 5-6. (1905-7), műemlék, Gresham-palota (építész munkatárs: Vágó József),

Budapest VI. ker., Andrássy út 7. (1882), műemlék jellegű, neoreneszánsz lakóház,

Budapest VI. Andrássy út 12., (1884), műemlék jellegű, Krausz palota,

Budapest VI. ker., Lendvay utca 24., (1893), historizáló villa,

Budapest VI. ker., Teréz körút 1-3., (1894), historizáló bérházak,

Budapest VII. ker., Erzsébet körút 44-46., (1892), Baumgarten Károly bérháza, a volt Phőnix Biztosító Bécsi utcai háza,

A volt Fasor Szanatórium (később Korvin Ottó Kórház, Gorkij fasor 9–11., majd Városligeti fasor 9–11.

Forrás:
Magyar Zsidó Lexikon,
Mérnök Újság, 2007. október (Hajós György cikke nyomán)